Kezelés

Mi történik, ha a vizsgálatok rákot mutatnak ki?

Ha a biopszia és más vizsgálatok azt mutatják, hogy Önnél rák van, további vizsgálatokra kerülhet sor, amelyek segítenek orvosának a kezelés megtervezésében. Orvosa például további vizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy a rák kiterjedt-e és milyen mértékben. Ez az információ fontos a rák stádiumának megismeréséhez. Egyes rákbetegségek esetében egyéb patológiai vizsgálatokat is végeznek, hogy kiderítsék a daganat fokozatát. Vagy tumormarkereket vizsgálnak, hogy kiderítsék, milyen kockázati csoportba tartozik. Ez az információ fontos a legjobb kezelésről való döntéshez. Az Ön daganatát további vizsgálatnak vethetik alá egyéb tumormarkerek vagy biomarkerek szempontjából is.

A rákkezelésnek számos típusa létezik. Az Ön által kapott kezelési típusok attól függnek, hogy milyen típusú rákja van, és mennyire előrehaladott.

Néhány rákos ember csak egy kezelésben részesül. A legtöbb embernél azonban a kezelések kombinációját alkalmazzák, például műtétet kemoterápiával és sugárterápiával. Amikor a rák miatt kezelésre van szüksége, sok mindent meg kell tanulnia és át kell gondolnia. Normális, ha úgy érzi, hogy túlterhelt és összezavarodott. De az orvosával való beszélgetés és a lehetséges kezelési típusok megismerése segíthet abban, hogy jobban kézben tartsa a dolgokat.

Onkológiai kezelések

Ebben a fejezetben a leggyakoribb standard onkológiai kezelések fognak bemutatásra kerülni, kiegészítve a célzott immunterápiákkal. Természetesen a lehetőségek tárháza ettől szélesebb és ma már több célzott kezelés is elérhető, nem csak az összefoglalóban szereplők. 

Műtét

A rák kezelésére alkalmazott műtét olyan eljárás, amelynek során a sebész eltávolítja a rákot az Ön testéből. A sebészek olyan orvosok, akiknek speciális sebészeti képzésük van.

Számos ráktípust műtéttel kezelnek. A műtét az egy területen elhelyezkedő szilárd daganatok esetében működik a legjobban. Ez egy helyi kezelés, ami azt jelenti, hogy csak a rákos testrészt kezeli. Nem alkalmazzák leukémia (a vérrák egy fajtája) vagy olyan rákos megbetegedések esetén, amelyek már elterjedtek.

Előfordulhat, hogy a műtét lesz az egyetlen kezelés, amire szüksége lehet, de leggyakrabban azonban más onkológiai kezelésekre is számolni kell akár műtét előtt vagy éppen után.

Citogenetikai elemzés

Mire szolgál: A citogenetikai elemzés a kromoszómák változását keresi szövet-, vér-, csontvelő- vagy magzatvíz mintákban. A kromoszóma-változások közé tartozhatnak a törött, hiányzó, átrendeződött vagy extra kromoszómák. Bizonyos kromoszómák változásai genetikai betegségre vagy egyes ráktípusokra utalhatnak.

Hogyan használják: A citogenetikai elemzés segíthet a rák diagnosztizálásában, a kezelés megtervezésében, vagy annak megállapításában, hogy a kezelés mennyire jól működik.

Folyékony biopszia

Mire szolgál: A folyékony biopszia egy olyan vizsgálat, amelyet vérmintán végeznek, hogy rákos sejteket vagy a tumorsejtek DNS-darabjait keressék, amelyek néha a vérbe kerülnek.

Hogyan alkalmazzák: A folyékony biopszia segíthet a rák korai stádiumban történő felfedezésében. Arra is használható, hogy segítsen megtervezni a kezelést, vagy hogy kiderüljön, mennyire jól működik a kezelés, vagy hogy a rák kiújult-e.

Tumor marker tesztek

Mire szolgálnak: A tumormarker-tesztek olyan anyagokat mérnek, amelyeket a rákos sejtek vagy a szervezet más sejtjei termelnek a rákra adott válaszként. A legtöbb tumormarkert a normál sejtek és a rákos sejtek is termelik. A rákos sejtek azonban sokkal nagyobb mennyiségben termelik őket.

Hogyan használják őket: A tumormarkerek segíthetnek a rák diagnosztizálásában, a kezelésről való döntésben, annak mérésében, hogy a kezelés mennyire hatott, és a rák visszatérésének jeleire való figyelésben.

Az onkológiában alkalmazott képalkotó vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatok képeket készítenek az Ön testében lévő területekről, amelyek segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e daganat. Ezek a képek többféle módon készülhetnek

A fent említett módszerek közül a kemoterápiát leggyakrabban infúzióval adják, egy vékony tűn keresztül, amelyet a kezén vagy az alkarján lévő vénába helyeznek. Az ápolója minden egyes kezelés kezdetén behelyezi a tűt, és a kezelés végeztével eltávolítja. Az intravénás kemoterápia katéteren vagy porton keresztül is adható, néha egy pumpa segítségével.

Katéter: A katéter egy vékony, puha cső. Az orvos vagy a nővér a katéter egyik végét egy nagy vénába helyezi, gyakran a mellkas területén. A katéter másik vége a testén kívül marad. A legtöbb katéter a helyén marad, amíg a kemoterápiás kezelések befejeződnek. A katétereket más gyógyszerek beadására és vérvételre is használhatják. Ügyeljen arra, hogy a katétere körül fertőzésre utaló jeleket észleljen. További információért lásd a fertőzésekről szóló részt.

Port: A port egy kis kerek korong, amelyet kisebb műtét során helyeznek a bőre alá. A sebész helyezi be a helyére, mielőtt Ön megkezdi a kezelést, és ott marad, amíg Ön be nem fejezi a kezelést. A portot egy katéter köti össze egy nagy vénával, leggyakrabban a mellkasában. Az ápolója egy tűt vezethet be a portba, hogy kemoterápiát adjon Önnek vagy vért vegyen. Ezt a tűt a helyén lehet hagyni az egy napnál hosszabb ideig tartó kemoterápiás kezeléseknél. Ügyeljen arra, hogy fertőzésre utaló jeleket észleljen a port körül. További információért lásd a fertőzésről szóló részt.


Kemoterápia

A kemoterápia (más néven kemo) egy olyan típusú rákkezelés, amely gyógyszereket használ a rákos sejtek elpusztítására.

Hogyan hat a kemoterápia a rák ellen?

A kemoterápia a gyorsan növekvő és osztódó rákos sejtek növekedésének megállításával vagy lassításával hat. A kemoterápiát két okból alkalmazzák:

  • A rák kezelésére: A kemoterápia alkalmazható a rák gyógyítására, a rák visszatérésének esélyének csökkentésére, illetve a rák növekedésének megállítására vagy lassítására.
  • A rák tüneteinek enyhítése: A kemoterápia alkalmazható a fájdalmat és egyéb problémákat okozó daganatok zsugorítására.

Milyen típusú rákot kezel a kemoterápia?

A kemoterápiát számos ráktípus kezelésére alkalmazzák. Egyeseknél a kemoterápia lehet az egyetlen kezelés, amelyet kap. Leggyakrabban azonban más rákkezelésekkel együtt kap kemoterápiát. Az, hogy milyen típusú kezelésre van szüksége, attól függ, hogy milyen típusú rákja van, hogy a rák terjedt-e és hol, és hogy vannak-e egyéb egészségügyi problémái. 

Hogyan alkalmazzák a kemoterápiát más rákkezelésekkel együtt?

Más kezelésekkel együtt alkalmazva a kemoterápia:

  • a daganatot kisebbé teheti a műtét vagy sugárkezelés előtt (úgynevezett neoadjuváns kemoterápia)
  • elpusztíthatja a műtét vagy sugárterápia után esetleg visszamaradt rákos sejteket (úgynevezett adjuváns kemoterápia).
  • segíthet más kezelések jobb hatásában
  • elpusztíthatja azokat a rákos sejteket, amelyek visszatértek vagy átterjedtek a test más részeire.

A kemoterápia mellékhatásokat okozhat

A kemoterápia nemcsak a gyorsan növekvő rákos sejteket pusztítja el, hanem a gyorsan növekvő és osztódó egészséges sejteket is elpusztítja vagy lassítja azok növekedését. Ilyenek például a száját és a beleit kibélelő sejtek, valamint azok a sejtek, amelyek a haj növekedését okozzák. Az egészséges sejtek károsodása mellékhatásokat okozhat, például szájfájást, hányingert és hajhullást. A mellékhatások gyakran javulnak vagy elmúlnak a kemoterápia befejezése után.

A leggyakoribb mellékhatása a  fáradtság, azaz a kimerültség és a kimerültség érzése. A fáradtságra a következőkkel készülhet fel:

  • megkér valakit, hogy vigye el Önt a kemoterápiára és vissza.
  • a kemoterápia előtti és utáni napra tervezzen időt a pihenésre.
  • segítséget kérhet az étkezéshez és a gyermekfelügyelethez a kemoterápia napján és legalább egy nappal az azt követő napon.

Hogyan adják a kemoterápiát?

A kemoterápiát többféleképpen lehet adni.

Néhány gyakori módszer:

  • szájon át: tabletták, kapszulák vagy folyadékok formájában, amelyeket lenyelhet.
  • intravénásan (IV): közvetlenül egy vénába juttatva.
  • injekció: injekció formájában a karja, combja vagy csípője izomzatába, vagy közvetlenül a bőr alá, a karja, a lába vagy a hasa zsíros részébe adják.
  • intratekális: az agyat és a gerincvelőt borító szövet rétegek közötti térbe adják be.
  • intraperitoneális (IP): közvetlenül a peritoneális üregbe kerül, amely a test azon területe, amely olyan szerveket tartalmaz, mint a belek, a gyomor és a máj.
  • intraarteriális (IA): közvetlenül a daganathoz vezető artériába fecskendezik.
  • helyileg: krém formájában kerül forgalomba, amelyet a bőrére kenhet.

Pumpa: A pumpákat gyakran katéterhez vagy portokhoz csatlakoztatják. Ezek szabályozzák, hogy mennyi és milyen gyorsan menjen a kemoterápia a katéterbe vagy a portba, lehetővé téve, hogy a kórházon kívül kapja a kemoterápiát. A szivattyúk lehetnek belső vagy külső szivattyúk. A külső szivattyúk az Ön testén kívül maradnak. A belső pumpákat a műtét során helyezik a bőre alá.

Milyen gyakran kap kemoterápiát

A kemoterápiás kezelési ütemtervek nagymértékben eltérnek. Az, hogy milyen gyakran és mennyi ideig kapja a kemoterápiát, a következőktől függ:

  1. az Ön daganatos megbetegedésének típusától és előrehaladott állapotától
  2. milyen céllal szeretnék az Ön betegségénél alkalmazni a kemoterápiát:
  • gyógyítja a rákot
  • a rák növekedésének megfékezése
  • a tünetek enyhítésére
  1. az Ön által kapott kemoterápia típusa
  2. hogyan reagál a szervezete a kemoterápiára.

Lehet, hogy a kemoterápiát ciklusokban kapja. A ciklus a kemoterápiás kezelés egy időszakát jelenti, amelyet egy pihenőidő követ. Például előfordulhat, hogy 1 héten keresztül minden nap kemoterápiát kap, majd 3 hétig nem kap kemoterápiát. Ez a 4 hét alkot egy ciklust. A pihenőidőszak lehetőséget ad a szervezetének a regenerálódásra és az új, egészséges sejtek felépítésére.

Sugárterápia

A sugárkezelés a rákterápiában sokféle módon felhasználható. Felhasználható a rák gyógyítására, annak sugárzás útján történő teljes elpusztítása révén.
Máskor szerényebb céllal, csak arra alkalmazzák, hogy a daganatnövekedést kontroll alatt tartsák és ezáltal meghosszabbítsák a beteg életét, vagy enyhítsék a fájdalmát. A sugárterápia – hasonlóan a sebészi terápiához – akkor alkalmazható legeredményesebben, ha a rákos daganat kiterjedése még csak a szervezet egyetlen helyére, körülírt területére korlátozódik.

A sugárterápia napjainkban a daganatos betegek kezelésében a második leggyakrabban alkalmazott terápiás eljárás. Körülbelül a daganatos betegek fele részesül kezelése során valamikor besugárzásban.
A sugárkezelés lényegét nagy energiájú ionizáló sugárzás gyógyító célú alkalmazása képezi. A sugárzás az örökítőanyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. Ez a folyamat azonban nem szelektív, és mind az ép, mind a daganatos sejteken egyaránt érvényesül. Tekintettel azonban, hogy a daganatokban általában nagyobb az osztódásra készülő, vagy osztódásban lévő sejtek száma, a daganatoknak a normál szöveteknél rendszerint nagyobb a sugárérzékenységük.

Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt a ráksejtek és normál szövetek sugárérzékenységének és sugárérzékenységében mutatkozó különbségeknek megértése terén. A sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett. Ennek következtében a besugárzást bizonyos rák féleségek esetében elsődleges gyógymódként is egyre gyakrabban és eredményesebben alkalmazzák önmagában is, pl. méhnyakrák, bizonyos fej-nyaki rákok, gégerák stb. esetében.

Sebészi és kemoterápiás kezeléssel kombináltan pedig még kiterjedtebb alkalmazást nyer.
Bizonyos esetekben a besugárzást a rák sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.
A besugárzás történhet külső sugárforrásokból, de történhet a beteg szervezetébe, például magába a rákos szövetbe behelyezett belső sugárforrásból.
Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. Így alakul ki a besugárzási terv, melynek kialakítása olykor néhány napot is igénybe vesz. Ennek birtokában kezdődik meg a beteg sugárkezelése.

A sugárkezelés tartama alatt az orvos a beteget gondosan követi. Ellenőrzi a besugárzásra adott válaszreakciókat, szükség esetén tervmódosításokat hajt végre, alapvetően fontos azonban, hogy a beteg minden előírt kezelésen időben megjelenjen, hogy az előírt sugárkezelés zavartalan végrehajtásából számára a legtöbb előny, haszon származzék. Egy-egy kezelés késedelmes elvégzése vagy kiesése a sugárkezelés hatékonyságát nagy mértékben csökkentheti.
Külső sugár forrásként szolgáló készülékekkel történő sugárterápia során rendszerint hetenként öt kezelést végeznek és a sugárkezelés 6-7 hétig tart. A szükséges sugárdózist kisebb adagban elosztva adják le a besugározandó területre (frakcionált sugárterápia).


Maga a besugárzás fájdalmatlan és egy elkülönített szobában, az ún. besugárzó helyiségben fekvő, vagy ritkábban ülő helyzetben történik. Egy-egy alkalommal néhány percig tart. A besugárzás alatt mozdulatlanul, minél nyugodtabban kell feküdni, hogy a sugárzás csak azon területeket érje, amelyeket szükséges, továbbá, hogy minden alkalommal ugyanazon területet érje a sugárzás. A légzést a besugárzás alatt nem kell visszatartani. A besugárzás tartamára a beteg egyedül marad a szobában, a besugárzó készüléket a szomszédos, sugárvédett helyiségből távirányítással vezénylik a beteget folyamatosan megfigyelik. Jóllehet a beteg egyedül érezheti magát, de a kezelő személyzettel hangosbeszélőn keresztül folyamatos érintkezésben marad.

Maga a besugárzás zajjal nem jár és semmilyen érzést nem vált ki a betegnél.
A külső sugár forrásból történő besugárzás nem igényel feltétlenül kórházi bentfekvést. A szükséges sugárdózisokat járóbeteg-rendelés keretében is megkaphatja a beteg. A besugárzástól teste, szervezete nem válik radioaktívvá, tehát a napi sugáradag megkapása után hazamehet és családtagjaival nyugodtan érintkezhet.
A belső besugárzás a sugárterápia olyan formája, amelynél radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat közvetlenül a rákos szövetben vagy annak közvetlen környezetébe helyeznek el. Ez folyamatos követést és kórházi bent tartózkodást igényel.

Milyen rákos megbetegedéseket kezelnek immunterápiával?

Az immunterápiás gyógyszereket számos ráktípus kezelésére engedélyezték. Az immunterápiát azonban még nem alkalmazzák olyan széles körben, mint a műtétet, a kemoterápiát vagy a sugárterápiát.

Milyen mellékhatásai vannak az immunterápiának?

Az immunterápia mellékhatásokat okozhat, amelyek közül sok akkor jelentkezik, amikor a rák ellen felpörgetett immunrendszer az Ön szervezetében lévő egészséges sejtek és szövetek ellen is fellép.

Hogyan adják be az immunterápiát?

Az immunterápia különböző formái különböző módon adhatók. Ezek közé tartoznak:

  • intravénás: az immunterápia közvetlenül egy vénába kerül.
  • szájon át: az immunterápia tablettákban vagy kapszulákban érkezik, amelyeket lenyel.
  • helyi: az immunterápia krém formájában érkezik, amelyet a bőrére ken. Ez a fajta immunterápia nagyon korai bőrrák esetén alkalmazható.
  • intravesicalis: az immunterápia közvetlenül a húgyhólyagba kerül.

Honnan tudja meg, hogy az Ön esetében alkalmazott onkológiai kezelések működtek-e? 

Egyértelműen a soron következő kontroll vizsgálatok által, éppen ezért folyamatosan, előre meghatározott időben vissza kell mennie kezelőorvosához. E látogatások során megkérdezi Öntől, hogyan érzi magát, fizikális vizsgálatot végez, valamint egyéb vizsgálatokat is elrendelhet.  A vizsgálatok közé tartozhatnak vérvizsgálatok is. A vizsgálatok közé tartozhat az MRI-, CT- vagy PET-vizsgálat.

Az onkológiai kezelések  mellékhatásai alapján nem lehet megmondani, hogy azok működtek-e vagy sem. Egyesek azt gondolják, hogy a súlyos mellékhatások azt jelentik, hogy az adott onkológiai kezelés jól működik, vagy hogy a mellékhatások hiánya azt jelenti, hogy a terápia  nem működik. Az igazság az, hogy a mellékhatásoknak semmi közük ahhoz, hogy a terápia mennyire jól küzd a rák ellen.


Immunterápia

Az immunterápia egy olyan típusú rákkezelés, amely segíti az immunrendszert a rák elleni küzdelemben. Az immunrendszer segít a szervezetnek a fertőzések és más betegségek leküzdésében. Fehérvérsejtekből és a nyirokrendszer szerveiből és szöveteiből áll.

Az immunterápia a biológiai terápia egyik típusa. A biológiai terápia egy olyan kezelési típus, amely élő szervezetekből származó anyagokat használ a rák kezelésére.

Hogyan hat az immunterápia a rák ellen?

Normális működésének részeként az immunrendszer felismeri és elpusztítja a kóros sejteket, és nagy valószínűséggel számos rákos megbetegedés növekedését megelőzi vagy megfékezi. Az immunsejtek például néha megtalálhatók a daganatokban és azok körül. Ezek a sejtek, az úgynevezett tumorba beszivárgó limfociták vagy TIL-ek annak a jelei, hogy az immunrendszer reagál a daganatra. Azok az emberek, akiknek a daganata TIL-eket tartalmaz, gyakran jobban teljesítenek, mint azok, akiknek a daganata nem tartalmaz ilyeneket.

Bár az immunrendszer képes megakadályozni vagy lelassítani a rák növekedését, a rákos sejteknek vannak módszereik arra, hogy elkerüljék az immunrendszer pusztítását. A rákos sejtek például:

Olyan genetikai változásokkal rendelkeznek, amelyek kevésbé láthatóvá teszik őket az immunrendszer számára.

Olyan fehérjék vannak a felszínükön, amelyek kikapcsolják az immunsejteket.

Megváltoztatják a daganat körüli normális sejteket, hogy azok megzavarják az immunrendszer rákos sejtekre adott válaszát.

Az immunterápia segít az immunrendszernek, hogy jobban tudjon fellépni a rák ellen.

Melyek az immunterápia típusai?

A rák kezelésére többféle immun terápiát alkalmaznak. Ezek közé tartoznak a következők:

  • Immun Ellenőrzési pont gátlók, amelyek olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják az immun ellenőrzési pontokat. Ezek az ellenőrzési pontok az immunrendszer normális részét képezik, és megakadályozzák, hogy az immunválasz túl erős legyen. Ezek a gyógyszerek ezek blokkolásával lehetővé teszik, hogy az immunsejtek erőteljesebben reagáljanak a rákra.
  • T-sejt-transzferterápia, amely olyan kezelés, amely fokozza az Ön T-sejtjeinek természetes képességét a rák elleni küzdelemben. Ennél a kezelésnél immunsejteket vesznek ki az Ön daganatából. Azokat, amelyek a legaktívabbak az Ön rákja ellen, a laboratóriumban kiválasztják vagy megváltoztatják, hogy jobban megtámadják a rákos sejteket, nagy tételben tenyésztik, és egy véna tűn keresztül visszahelyezik a szervezetébe. A T-sejt-transzfer terápiát nevezhetjük adoptív sejt terápiának, adoptív immunterápiának vagy immunsejt terápiának is.
  • Monoklonális antitestek, amelyek olyan laboratóriumban létrehozott immunrendszeri fehérjék, amelyeket úgy terveztek, hogy a rákos sejtek meghatározott célpontjaihoz kötődjenek. Egyes monoklonális antitestek megjelölik a rákos sejteket, hogy az immunrendszer jobban észrevegye és elpusztítsa őket. Az ilyen monoklonális antitestek az immunterápia egyik fajtáját jelentik. A monoklonális antitesteket terápiás antitesteknek is nevezhetjük.
  • Vakcinák, amelyek a rák ellen úgy hatnak, hogy fokozzák az immunrendszer rákos sejtekre adott válaszát. A kezelési vakcinák különböznek azoktól, amelyek a betegség megelőzését segítik.
  • Immunrendszer-modulátorok, amelyek fokozzák a szervezet rák elleni immunválaszát. E szerek némelyike az immunrendszer bizonyos részeire hat, míg mások általánosabb módon befolyásolják az immunrendszert.

Miért fontosak az immunterápiák és azok folyamatos fejlesztése-?

  1. Megoldások keresése a rezisztencia ellen. A kutatók az immun ellenőrzési pont gátlók és más típusú immunterápiák, célzott terápia és sugárterápia kombinációit tesztelik az immunterápiával szembeni rezisztencia leküzdésére.
  1. Az immunterápiára adott válaszok előrejelzésének módjainak megtalálása. Az immunterápiában részesülő embereknek csak kis része reagál a kezelésre. A kutatás egyik fő területe, hogy meg lehessen jósolni, mely emberek fognak reagálni a kezelésre.
  1. Többet megtudni arról, hogy a rákos sejtek hogyan kerülik ki vagy nyomják el az ellenük adott immunválaszt.Annak jobb megértése, hogy a rákos sejtek hogyan kerülik meg az immunrendszert, olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek blokkolják ezeket a folyamatokat.
  1. Hogyan lehet csökkenteni az immunterápiás kezelés mellékhatásait.