Mit is jelent a daganat?
Mit is jelent a rák?
Világunkat érintő „sztár betegségek” közül a daganatos megbetegedések állnak a 2. helyen, egyedül a szív-és érrendszeri megbetegedések előzik meg.
Ebből kiindulva most már több, mint 25% esélyünk van arra, hogy daganatos megbetegedésben fogunk meghalni.
A rák egy olyan betegség, amelyben a test egyes sejtjei ellenőrizetlenül, kontroll nélkül növekednek és átterjednek a test más részeire.
A rák szinte bárhol kialakulhat az emberi testben, amely sejtek trillióiból áll. Normális esetben az emberi sejtek növekednek és szaporodnak (a sejtosztódás nak nevezett folyamat révén), hogy a szervezet igényei szerint új sejteket hozzanak létre. Amikor a sejtek elöregednek vagy károsodnak, elhalnak, és új sejtek veszik át a helyüket.
Néha ez a szabályos folyamat megszakad, és a rendellenes vagy sérült sejtek akkor is növekednek és szaporodnak, amikor nem kellene. Ezek a sejtek daganatokat, szilárd szövet csomókat, azaz solid gócokat képezhetnek (kivéve a nem solid daganatokat, mint pl. a Leukémia).
A daganatok lehetnek jóindulatúak (non-cancerous, bening – leggyakrabban tumornak nevezzük) és rosszindulatúak (cancerous, malign – magyarul rák).
Milyen fajtái vannak a rosszindulatú daganatoknak?
Jelenleg már több, mint 100 féle rosszindulatú daganatot különböztetünk meg. Attól függően, hogy melyik szervünket, szöveteket érinti, általában az alapján kategorizáljuk a daganatokat. Például a tüdőrák a tüdőben, az agydaganat pedig az agyban kezdődik. A daganatokat az őket kialakító sejttípus alapján is leírhatják, például hámsejt, laphámsejt vagy éppen epitél sejt – a teljesség igénye nélkül.
Ezen felül korcsoportok alapján is létezik besorolás, mint pl. a gyermekkori daganatok, amelyek csak bizonyos életkorig jellemzőek (természetesen kivétel már itt is van).
Mi a különbség a jó és rosszindulatú daganatok között?
A rákos sejtek képesek beszűrődni a közeli szövetekbe (infiltratív jelleg), behatolni azokba (invazív jelleg), és a test távolabbi pontjaira is eljuthatnak a vér-és nyirokkeringés útján, ahol új daganatokat képeznek: ezt a folyamatot nevezzük áttétképződésnek. Miért a rák az egyik legveszélyesebb genetikai betegség? Mert egyetlen sejt is elegendő ahhoz, hogy kialakuljon, kiújuljon vagy éppen áttétet képezzen
.A jóindulatú daganatok nem terjednek át a közeli szövetekbe, illetve nem hatolnak be azokba. Ha eltávolítják, a jóindulatú daganatok általában nem nőnek vissza (van itt is kivétel természetesen), míg a rosszindulatú daganatok esetében ez igen gyakori. A jóindulatú daganatok azonban néha elég méretesre tudnak nőni (pl. nők esetében a miómák). Egyesek súlyos tüneteket okozhatnak vagy életveszélyesek lehetnek, mint például az agyban lévő jóindulatú daganatok.
Íme néhány olyan rákkategória, amely bizonyos sejttípusokból indul ki
Karcinóma
A karcinóma a leggyakoribb ráktípus. A hámsejtekből alakulnak ki, amelyek a test belső és külső felületeit borító sejtek.
A hámsejteknek számos típusa létezik, amelyek mikroszkóp alatt vizsgálva gyakran oszlopszerű alakúak. A különböző hámsejttípusokból kiinduló karcinómáknak sajátos nevük van:
Az adenokarcinóma olyan rák, amely folyadékot vagy nyálkát termelő hámsejtekben alakul ki. Az ilyen típusú hámsejtekkel rendelkező szöveteket néha mirigyszöveteknek nevezik. A legtöbb mell-, vastagbél- és prosztatarák adenocarcinoma. A bazálsejtes karcinóma olyan rák, amely a hám alsó vagy bazális (alap) rétegében, azaz az ember külső bőr rétegében kezdődik.
A laphámrák olyan rák, amely a laphámsejtekben alakul ki, amelyek a bőr külső felszíne alatt található hámsejtek. A laphámsejtek számos más szervet is kibélelnek, beleértve a gyomrot, a beleket, a tüdőt, a húgyhólyagot és a vesét.
A laphámsejtek mikroszkóp alatt laposnak tűnnek, mint a halpikkelyek. A laphámsejtes karcinómákat néha epidermoid karcinómáknak is nevezik.
A tranzicionális sejtes karcinóma olyan rák, amely az átmeneti hámszövetnek vagy urothéliumnak nevezett hámszövetben alakul ki. Ez a szövet, amely több réteg hámsejtből áll, amelyek nagyobbak és kisebbek lehetnek, a húgyhólyag, a húgyvezetékek és a vesék egy részének (vesemedence) bélésében, valamint néhány más szervben található. A húgyhólyag, a húgyvezetékek és a vesék egyes daganatai átmeneti sejtes karcinómák.
Szarkóma
A lágyrészszarkóma a test lágy szöveteiben alakul ki, beleértve az izmokat, inakat, zsírt, vérereket, nyirok ereket, idegeket és az ízületek körüli szöveteket. A szarkómák olyan rákos megbetegedések, amelyek a csontokban és a lágy szövetekben alakulnak ki, beleértve az izmokat, a zsírt, a vérereket, a nyirokereket és a rostos szöveteket (például az inakat és a szalagokat). A csontsarcomák a leggyakoribb csontrák. A lágyrész szarkóma leggyakoribb típusai a leiomyoszarkóma, a Kaposi-szarkóma, a rosszindulatú rostos histiocytoma, a liposzarkóma és a dermatofibrosarcoma protuberans.
Leukémia
A csontvelő vérképző szövetéből kiinduló rákos megbetegedéseket leukémiáknak nevezzük. Ezek a rákok nem képeznek szilárd daganatokat. Ehelyett nagyszámú kóros fehérvérsejt (leukémia sejtek és leukémiás blasztociták) halmozódik fel a vérben és a csontvelőben, kiszorítva a normális vérsejteket. A normális vérsejtek alacsony szintje megnehezítheti a szervezet számára az oxigénszállítást a szövetekbe, a vérzéscsillapítást vagy a fertőzések leküzdését.
A leukémiának négy gyakori típusa van, amelyeket aszerint csoportosítanak, hogy a betegség milyen gyorsan súlyosbodik (akut vagy krónikus), illetve aszerint, hogy a rák milyen típusú vérsejtből indul ki (limfoblasztos vagy myeloid). A leukémia akut formái gyorsan, a krónikus formák pedig lassabban növekednek.
Limfóma
A limfóma a limfociták ból (T-sejtekből vagy B-sejtekből) kiinduló rák. Ezek a betegségekkel küzdő fehérvérsejtek, amelyek az immunrendszer részét képezik. A limfómában a kóros limfociták a nyirokcsomókban és a nyirokerekben, valamint a test más szerveiben is felhalmozódnak.
A limfómának két típusa van
Hodgkin-limfóma
Az ebben a betegségben szenvedőknél a Reed-Sternberg-sejteknek nevezett abnormális limfociták találhatók. Ezek a sejtek általában B-sejtekből alakulnak ki.
Non-Hodgkin limfóma
Ez a rákos megbetegedések nagy csoportja, amelyek a limfociták ból indulnak ki. A rákok gyorsan vagy lassan növekedhetnek, és B- vagy T-sejtekből alakulhatnak ki.
Myeloma multiplex
A myeloma multiplex olyan rák, amely a plazmasejtekből, az immunsejtek egy másik típusából indul ki. A rendellenes plazmasejtek, az úgynevezett myeloma-sejtek a csontvelőben halmozódnak fel és az egész testben tumorokat képeznek a csontokban. A myeloma multiplexet plazmasejtes myelomának és Kahler-kórnak is nevezik.
Agy- és gerincvelő-daganatok
Az agy- és gerincvelő daganatoknak különböző típusai vannak. Ezeket a daganatokat aszerint nevezik el, hogy milyen sejttípusban alakultak ki, és hogy a daganat hol alakult ki először a központi idegrendszerben. Például az asztrocita tumor az asztrocitáknak nevezett csillag alakú agysejtekben kezdődik, amelyek segítenek az idegsejtek egészségének megőrzésében. Az agydaganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak).
Melanoma
A melanoma olyan rákos megbetegedés, amely a melanocitákból kiinduló sejtekből indul ki, amelyek a melanint (a bőr színét adó pigmentet) előállító specializált sejtek. A legtöbb melanoma a bőrön alakul ki, de a melanomák más pigmentált szövetekben, például a szemben is kialakulhatnak.
A daganatok egyéb típusai
Csírasejtes daganatok
A csírasejtes daganatok olyan daganattípusok, amelyek a spermiumokat vagy petesejteket létrehozó sejtekből indulnak ki. Ezek a daganatok szinte bárhol előfordulhatnak a szervezetben, és lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.
A test helye/rendszere szerinti rákok oldalunk tartalmaz egy listát a csírasejtes daganatokról, további információkhoz vezető linkekkel.
Carcinoid tumorok
A carcinoid tumorok a neuroendokrin tumorok egyik típusa. Ezek lassan növekvő daganatok, amelyek általában a gyomor-bélrendszerben (leggyakrabban a végbélben és a vékonybélben) találhatók. A carcinoid tumorok átterjedhetnek a májra vagy a szervezet más pontjaira, és olyan anyagokat szekretál hatnak, mint a szerotonin vagy a prosztaglandinok, carcinoid szindrómát okozva.
Neuroendokrin tumorok
A neuroendokrin tumorok olyan sejtekből alakulnak ki, amelyek az idegrendszerből érkező jelre válaszul hormonokat bocsátanak ki a vérbe. Ezek a daganatok, amelyek a normálisnál nagyobb mennyiségű hormont termelhetnek, számos különböző tünetet okozhatnak. A neuroendokrin tumorok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak.